A Honda 800 lóerős CR-V Hybrid versenyautója elég brutális

A Honda CR-V széles tömegek kedvenc crossovere, hibrid formában egy kétliteres benzinmotorral. Amerikában a Honda Performance Development gyári versenydivízió most viszont úgy döntött, legalább a formája és motorja többre hivatott. Ha ez a versenyautó nem a Pikes Peak kedvéért épült, megeszem a képzeletbeli kalapom.

01HondaCR-VHybridRacerProject

Az Egyesült Államokban a Honda villamosított flottája a hibrid Accordból, CR-V-ből és Civicből áll, hamarosan pedig megjelenik a tisztán elektromos Prologue SUV is, a General Motors technológiájával. 

A Honda Performance Development 1993-óta többek közt Indycar és IMSA kampányokat is vitt Honda és Acura versenyautókkal, legújabb alkotása pedig egy CR-V hatalmas leszorítóerőt generáló szénszálas karosszériával, csővázas alapokra.

Bár hivatalosan csak február 28-án mutatják be a Honda 2023-as hibrid versenyautóját, azt már elárulta a HPD, hogy bő nyolcszáz lóerős lett a hajtáslánc. Külsőre a brutális CR-V úgy néz ki, mint egy time attack bajnok, úgyhogy gyanús, hogy a nyáron esedékes kolorádói Pikes Peak hegyiversenyre készült.

Honda-termék legutóbb 2019-ben döntött rekordot a versenyen, amikor Peter Cunningham erősen átépített Acura TLX GT szedánja 9:24.433-et futott a Pikes Peak Open kategóriában.

A cikk forrása: totalcar.hu

Igény szerint – Toyota Yaris Cross 1.5 Hybrid FWD és 1.5 Hybrid AWD-i összehasonlítás – Toyota hírek

Mint a kemény terepjárókban: lejtmenetvezérlő segítheti az ereszkedést. 3 üzemmódot vonultat fel az összkerékhajtás. Fotó: Stefler Balázs

Sok trend írta át alapvetően az autógyártók kínálatát az utóbbi évtizedben. Új kategóriák születtek, jöttek a parányi lökettérfogatú motorok, és persze megjelentek a szélesebb körben elérhető villanyautók. Ugyanakkor van még egy fontos dolog: az összkerékhajtás sokkal elterjedtebbé vált! Egyrészt léteznek olyan szegmensek, ahol új autót szinte már lehetetlen eladni 4×4-es rendszer nélkül, másrészt az olcsóbb járművek között is egyre több „négykerekessel” találkozhatunk. Itt van például a Yaris Cross, amely a kiskategóriás crossoverek piacán az egyik bástyának ígérkezik. Bármennyire is furcsa, de nemcsak a full hibrid hajtás elérhetősége miatt számíthat a közönség fokozott figyelmére, hanem mert a szegmensben ritkaságszámba menő összkerékhajtással is rendelhető.

Az ülőlapok lehetnének hosszabbak, de alapvetően kényelmesek az ülések. Nagyobb termetűek nem feltétlenül érzik jól magukat a hátsó sorban

A Toyota ennél a modellnél virtuális 4×4-es hajtást használ, ami azt jelenti, hogy nincs mechanikus (kardántengelyes) összeköttetés a benzinmotor és a hátsó kerekek között, ehelyett egy kiegészítő villanymotor dolgozik a hátsó tengelyen. Egyenletes tempóval haladva csak az első kerekek hajtottak, de ha kevés lenne elöl a tapadás, gyakorlatilag szempillantás alatt az erő 60%-át át tudja csoportosítani hátra. A klasszikus, állandó 4×4-es hajtásokkal szemben nyilvánvalóan nem arra találták ki, hogy úttalan utakon vagy sártengerben is helytálljon, az 5,3 lóerős hátsó villanymotor önmagában inkább csak arra való, hogy egy-egy csúszós felületen magabiztosabban mozogjon az autó. Nem mintha egy jó minőségű gumival a fronthajtású Yarisnak tapadási problémái lennének, de amikor elfordított kerekekkel kell hirtelen kilőni nedves úton, érezni, hogy az AWD-i modell azért előnyben van.

A háromhengeres felépítés ellenére nagyon is kulturált a benzinmotor, mely kis gázadásra is jól reagál. A hibrid rendszer működése kifogástalan!

A belépő benzineshez hasonlóan az öntöltő hibridek is az 1,5 literes háromhengerest használják, de a csúcsteljesítmény a vegyes hajtásúaknál 125 helyett 116 lóerő. A motorkód végződése a hibrideknél FKS helyett FXE, ami azt jelenti, hogy nem közvetlen, hanem hagyományos szívócső-befecskendezést használnak. A vezető szempontjából persze sokkal fontosabb, hogy a dinamika megfelelő, és a páratlan hengerszám ellenére nincs semmilyen vibráció – a Toyota ezúttal is bizonyította, hogy a hibridek terén mércének számít. Ami pedig a fogyasztást illeti, a 4,8, illetve 4,9 l/100 km-es tesztértékekre aligha lehet panasz, a parányi, 36 literes tank ellenére is korrekt a modellek hatótávolsága. Ezzel a Toyota egyértelmű választ ad arra a kérdésre is, hogy a hagyományos összkerékhajtásokkal szemben valóban komoly fogyasztáselőnye van a Yaris Crossnál is alkalmazott rendszernek!

A fronthajtású verzió csomagtartójában a padló lefelé bővíthető

A csomagtartó befogadóképessége 77 literrel nagyobb az FWD esetében, ami arányaiban komoly előnyt jelent, hiszen 320 helyett 397 liternyi helyre pakolhatunk. A különbségek sorát gyarapítja az AWD-i szélesebb nyomtávolsága (+10 mm), illetve a hátsó futómű felépítése. Amíg előbbiből semmit sem vesz észre a vezető, utóbbi már érezhető differenciát jelent. A rugózás alapvetően mindkettőnél feszes, de a 4×4-es alatt hátul nem egyszerű csatolt lengőkaros, hanem multilink konstrukció dolgozik. A fronthajtású modellnél sűrű keresztbordákon áthaladva az volt az érzésem, hogy az autó hátulja önálló életet él, az összkerékhajtású ehhez képest ugyanazon az úton haladva jobban kirugózza az úthibákat.
A benzines Yaris Cross már 6,65 millió Ft-tól a miénk lehet, míg a legolcsóbb hibridért 7,85 milliót kell fizetni. Nem kevés a különbség, de a fogyasztáselőny, a gazdagabb felszereltség, a hibridséggel járó automatikus váltó és a kiváló értéktartás is a drágább modell felé billenti a mérleg nyelvét. Az viszont már erősen használatfüggő, hogy érdemes-e beruházni az alapáron 9 280 000 Ft-os 4×4-esre. Amennyiben a fronthajtású verziót azonos felszereltségi szintre konfiguráljuk, akkor is kereken egymillió forint az AWD-i rendszer felára.

A kétszínű fényezéseket is beleszámítva 23 külső színvariációban érhető el a Yaris Cross

TETSZETT
• hajtáslánc működése
• takarékosság
• 4×4-es hajtás elérhetősége
NEM TETSZETT
• helykínálat a második sorban
• rugózási komfort (FWD)
• összkerékhajtás felára (AWD-i)

Hirdetés

ÖSSZEGZÉS
Kétségtelen, hogy a virtuális összkerékhajtás csak jelképesen növeli a fogyasztást, ugyanakkor képességei elmaradnak a hagyományos 4×4-es rendszerekétől. Az egymilliós felár csak azoknak érheti meg, akiknek a lakhely megközelítése nehezített, esetleg olyan hobbit űznek (pl. síelés), amelynél mindenképpen szükség van a plusz tapadásra.

A cikk forrása: automotor.hu