Szia Zsolt!

Ami érdekes, hogy a teljes sorrendet nagyon felborítja az, hogy milyen viszonyítással számolunk. Az elektromos és plug-in hibrid autókat az eredeti tesztben nagyon visszaveti, hogy a német elektromos energia előállítása jóval környezetszennyezőbb, mint a hazai. Gyakorlatilag a kinti szénerőművek miatt a német energiamix nemcsak CO2-ben, hanem egyéb kibocsátási számokban is jelentősen rosszabb az itthoni, jellemzően nukleárisenergia-domináns energiamixhez képest. Sajnos a hazai egyéb szennyezőanyag számokról nincsen pontos értékem, de biztos vagyok benne, hogy a villamos autók jelentősen jobban teljesítenek nemcsak a CO2-re adott pontszámban, hanem a károsanyag-kibocsátási számokban is.

Forrás: MEKH

Megkockáztatom, hogy az ADAC (részben) szándékosan torzítja a képet, és a belső égésű motorral szerelt autóknak akar kedvezni azzal, hogy az elektromos autókat a német energiamix szerint kétszer is hátrányosan számolja (CO2 és erőművi kibocsátás).

Szóval amit csináltam:

Az elektromos autók esetében direktben átszámoltam a CO2 kibocsátási adatokat a magyar energiamixre (német: 548 g/kWh, magyar: 210 g/kWh – előbbit az ADAC anyagokból vettem, utóbbi az elmúlt évek trendjeit figyelembe vevő becsült adat a 2020-as évre).

Az összes plug-in hibridre kikerestem a villamos és fosszilis üzemanyag-fogyasztási adatokat, és egyszerű arányszámítással átszámoltam őket a magyar adatokra. Az elektromos áramot nem tankoló autók esetében nem változtattam a számításon, mivel a teszt az üzemanyagok esetében csak a downstream (tehát tényleges) kibocsátással számol, nem veszi figyelembe az üzemanyag előállításának kibocsátási terhelését. Ez így szerintem sántít egy kicsit, mert a fosszilis energiahordozóknak kedvez a megújulókkal szemben, de ez egy életképes egyszerűsítés.

Csináltam egy alternatív listát, amit csak a CO2 kibocsátásra rangsoroltam. Értelemszerűen ez nem reprezentatív, mert csak egyféle szennyezőanyag szerint rangsorol. Így pl. a Mazda 2 Skyactive, ami magas CO és NO értékei miatt a tesztben 0-t kapott a károsanyag-kibocsátási pontszámra, egészen előre került, valamint a nagy elektromos fogyasztású elektromos autók is jóval előrébb végeztek. Mindenesetre meglehetősen érdekes.

Szerintem mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy míg a tisztán elektromos autók kibocsátása elsősorban a felhasznált energia előállítási terhelésétől, addig a plug-in hibridek károsanyag-kibocsátása leginkább a használat módjától függ. Csak abban az esetben tudnak ilyen értékeket produkálni, ha minden 100 kilométeren töltik őket. Természetesen ideális körülmények között, amikor az elektromos hatótáv nagyrészt lefedi a napi használatot, akkor akár ennél jobb, ellenkező esetben ennél jelentősen rosszabb értékeket is tudnak produkálni.

Érdemes lenne a plug-in hibrideket megkülönböztetni a nem pluginektől, a táblázatomban átírtam őket pluginre, a többit változatlanul hagytam.