Több, mint 21.600 új hibrid elektromos Toyota és Lexus talált eddig gazdára Magyarországon

A Toyota 1997-ben mutatta be a világ első öntöltő hibrid elektromos autóját, a Toyota Priust, Magyarországon pedig 2004-ben kezdődött meg a modell forgalmazása. Mára a Toyota és prémium márkája, a Lexus kínálatában világszerte 40, Európában 20 öntöltő hibrid elektromos modell szerepel, a városi kisautó Toyota Yaristól a Lexus LC szuper sportkupéig – ezzel a japán autógyártó jegyzi világ legszélesebb környezetbarát hibrid modellportfólióját.

1997-től 2020 február végéig a Toyota és a Lexus világszerte 15,3 millió környezetbarát öntöltő hibrid elektromos autót értékesített, míg Magyarországon nem kevesebb, mint 21.636 új Toyota és Lexus hibrid talált gazdára 2004-től a mai napig. Ezzel a Toyota egyértelműen a világ legzöldebb autógyártója: hibrid eladásai többszörösét teszik ki az összes többi autógyártó részben vagy teljesen elektromos értékesítéseinek, és ez igaz hazai szinten is.

Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon gazdára találó 17.316 darab új Toyota közül a legnagyobb volument 4.253 darabbal a RAV4-es crossover képviseli, ami akkor igazán szembeötlő, ha figyelembe vesszük, hogy a modell mindössze 2016 óta érhető el környezetbarát öntöltő hibrid elektromos hajtással. Ugyanez igaz a 3.724 darabbal második helyen befutó C-HR crossoverre is. A harmadik helyen, 3.269 darabbal a Yaris végzett, amit 2.821 darabbal az Auris követ. Az összesített eladásokban ugyan csak ötödik helyen áll az Corolla hibrid 2.132 darabbal ám fontos megjegyezni, hogy az Aurist váltó modell nem egészen egy éve van a piacon, és már első évében a legnépszerűbb hibrid Toyota és egyben a legkelendőbb magyarországi zöld autó lett, a helyezését pedig idén is tartja.

Tovább a teljes bejegyzéshez “Több, mint 21.600 új hibrid elektromos Toyota és Lexus talált eddig gazdára Magyarországon”

Üzemanyagcellás teherautót mutatott a Toyota

Bár a személyautók esetében viszonylag egyértelmű, hogy az elektromos hajtás válthatja a belső égésű motorokat, a teherautók esetében könnyen lehet, hogy a hidrogénhajtás lesz a jó megoldás.

 

Nikola és az Iveco már mutatott egy efféle teherjárművet, és most a Toyota teherautó-márkája, a Hino is készített egy nagy teherautót üzemanyagcellás hidrogénhajtással. Az alapot a dízelmotoros Profia nehéz teherautó jelentette, ez kapott új hajtást, illetve a buldogfülkés kialakításhoz mérten viszonylag áramvonalas kialakítású felépítményt.

Az így kialakított prototípus állítólag már most 600 kilométert tehet meg egy töltéssel, de ami ennél is fontosabb, az utántöltése sem vesz igénybe többet néhány percnél. A hajtás persze itt is elektromos, és egy kisebb Li-ion akkumulátort is beépítettek a rendszerbe, de ezekről egyelőre nem sok részletet közölt a japán gyártó.

A gyorsabb tölthetőség ellenére persze az üzemanyagcellás hajtásnak is akadnak még buktatói, így a viszonylag magas ár és a töltőhálózat hiánya is az elterjedése ellen szól, de úgy néz ki, a Toyota ezeket nem látja legyőzhetetlen akadályoknak.

2011-ben kíséreti szinten megvalósították az üzemanyagcella mobil áramforrásként történő alkalmazását. A két vállalat 2015-ben mutatta be az első generációs Toyota Mirai hidrogén üzemanyagcellás technológiáját megduplázva alkalmazó, 76 utas szállítására alkalmas buszt, amely külső fogyasztók (például épületek vagy berendezések) energiaellátására is alkalmas volt. Szintén közös fejlesztés eredményeként született meg az a Toyota SORA busz, amely 2018 márciusa óta sorozatgyártásban készül, és az idei év végére várhatóan százas nagyságrendben szolgálja ki Tokiót és környékét.

A cikk forrása: https://totalcar.hu/

Mild, full, plug-in – avagy hibrid kisokos kezdőknek

Mild hibrid, full hibrid, plug-in hibrid: a Toyota úttörő fejlesztése nyomán ma már modellek tucatjai elérhetők részben villamosított hajtáslánccal. Ideje azonban rendet tenni a fogalmak között, mert a hasonló elnevezés különféle technológiákat takar, és egyáltalán nem mindegy, melyiket választjuk egy új autó vásárlása során.

Napjainkban egyre inkább emelkedik az európai piacon elérhető hibrid modellek száma. Ez örvendetes hír, azonban ha alaposabban megvizsgáljuk az újdonságokat, fontos különbségeket fedezhetünk fel a versenytársak képviselői és a Toyota által harminc éve megvalósított, alapelvében azóta is változatlan, öntöltő hibrid modelljei között.

Öltözködj rétegesen – így hangzik generációk óta a jó tanács, ha szeszélyes időre számíthatunk. Így minden helyzetre felkészülhetünk, az esőtől a hideg szélen át az erős napsütésig. Az autóiparban a full hibridek számítanak a réteges öltözködés Mount Everestjének: belső égésű motorjukat és villanymotorjukat úgy váltogatják, kombinálják, kapcsolják be és ki, ahogy a pillanatnyi forgalmi helyzet és a vezető igényei megkövetelik.

Az intelligens vezérlés bármikor, emberi beavatkozás nélkül leállíthatja és újraindíthatja a benzinmotort, akár menet közben is – így lehetséges, hogy a modern full hibrid típusok menetidejük akár 50 százalékában képesek tisztán elektromosan, káros anyagok kibocsátása nélkül közlekedni, a Toyota és a Lexus típusai ennél is többre, akár 55-60 százalékos elektromos arányra képesek. A technológiát a Toyota vezette be a tömegpiacra, majd a Lexus folytatta a prémiummárkák között, és a közel harminc év alatt a technológia teljesen összeforrt a két márka nevével. A Toyota-csoport globális palettáján ma már több mint 30 különböző modell alkalmazza a korszakalkotó Prius öntöltő hibrid technológiájának sokszorosan továbbfejlesztett változatát, ennek eredményeként egyetlen más gyártó sem kínál hasonlóan széles full hibrid választékot. Tovább a teljes bejegyzéshez “Mild, full, plug-in – avagy hibrid kisokos kezdőknek”

Felfedte titkos terveit a Toyota, meglepő autókkal készülnek idénre

RAV4 Plug-in Hybrid – a Toyota hibridek királya

A konnektorról tölthető RAV4 a Toyota hibrid kínálatának zászlóshajójaként érkezik 2020 második felében a kereskedésekbe. 306 lóerős rendszer teljesítménye GR Supra után a második legnagyobb a márka kínálatában, 6,2 másodperces 0-100-as gyorsulása csak nem egész 2 másodperccel marad el a sportkocsiétól.

A Magyarországon zöld rendszámmal fogalomba kerülő szabadidő-autó a Toyota szerint elektromos üzemmódban 20, hibrid üzemben 30 százalékkal fogyaszt kevesebbet a konkurensek átlagánál, a kombinált átlagfogyasztása a régi NEDC ciklus szerint mindössze 1,3 liter, szén-dioxid-kibocsátása 29 g/km. Teljesen feltöltött akkumulátorral 65 km-t tud zéró emissziós módban megtenni (WLTP), ami a kategória legjobb értéke.

Műszakilag az öntöltő RAV4 hibridhez képest a legnagyobb különbség a megnövelt kapacitású lítium-ion akkumulátor (amelyet a padlóba építettek be), és a takarékos, hőszivattyús légkondicionáló. A 2,5 literes benzinmotor és a kardán nélküli, elektromos összkerékhajtás azonos a normál RAV4 hibridével. A csomagtartó csak a padló alatti rekesszel lett kisebb, de így is maradt 520 liter.

A RAV4 Plug-in Hybrid legfeljebb 135 km/órával képes elektromos üzemmódban haladni. Kívülről az egyedi felnikről, a fekete hűtőmaszkról és a fémbetétes, sportos lökhárítókról lehet felismerni a konnektoros változatot.

Lexus UX 300e – az első villanyautó

A 2019-ben érkezett UX-et eddig benzinesként (UX 200) és benzines “öntöltő” hibridként (UX 250h) lehetett megvásárolni, utóbbit első- és összkerékhajtással is. Már több mint 21 ezret eladtak belőle Európában, 5 százalékos piaci részesedése a legjobb a Lexusok között.

2020 végén a tisztán elektromos változata is megérkezik, ami a Toyota-csoport első megvásárolható villanyautója lesz Európában. Az UX 300e-t egy előre beépített 204 lóerős, 300 Nm nyomatékú villanymotor hajtja, a városi szabadidő-autó hatótávolsága valamivel több, mint 300 km a WLTP ciklus szerint. Az 54,3 kilowattórás lítium-ion akkumulátort a padlóba építik be, az UX képes 50 kW teljesítményű gyorstöltést fogadni, 0-ról 80 százalékra így 50 perc alatt töltődik fel az akkumulátora.

Elsősorban városi használatra és rövidebb vidéki utakra szánják a Lexust, amit a mindössze 160 km/órás végsebesség is jelez, a 7,5 másodperces gyorsulás viszont kellően fürge. A fejlesztők célja egy csendes, kényelmes, prémium minőségű elektromos kocsi megalkotása volt, nem törekedtek a legnagyobb teljesítményre és hatótávra. Nagy gondot fordítottak viszont a zajszigetelés javítására, mivel benzinmotor nélkül olyan zajok is hallhatóvá válhattak volna, amiket egyébként nem érzékelnénk.

Toyota Mirai II – az új generációs hidrogénautó

Az első Mirai kiverte a biztosítékot az európai szemmel értelmezhetetlen formájával, a másodiknál ezért érthetően nagyon odafigyeltek az esztétikus megjelenésre. Nem csak a stílus változott: a már TNGA-alapokra épített üzemanyagcellás kocsi jóval nagyobb lett, négyajtós túrakupé formát kapott, merevítettek a karosszériáján és lejjebb került a tömegközéppontja, ráadásul már nem az első, hanem a hátsó kerekei hajtottak.

A szélesség 7, a hossz 8,5, a tengelytáv viszont 14 centit nőtt (1,885, 4,935 és 2,92 m-re), ami nemcsak az arányoknak tett jót, de az utastér is tágasabb lett tőle, ami azt is jelenti, hogy kettő helyett már hárman ülhetnek hátul.

A Mirai az új, háromtartályos (régen kettő volt) hidrogén tankjainak és újratervezett üzemanyagcellájának köszönhetően 30 százalékkal nagyobb hatótávolságot kínál elődjénél, ami nagyjából 650 kilométert jelent. Ennyit semelyik Tesla nem tud menni egy töltéssel, így a Toyota ideális zéró emissziós jármű lehet azoknak, akiknek a villanyautók átlagos 2-300 km-es hatótávolsága nem elég, és nem akarnak órákat tölteni az elektromos töltőoszlopok mellett (a hidrogén tankolása 5 perc alatt végrehajtható).

Hogy a 2020 második felétől megvásárolható/lízingelhető Mirai nem lesz túl sűrűn látott autó a magyar utakon, az a várhatóan magas ár miatt azért is valószínű, mivel hazánkban még sehol sem lehet hidrogént tankolni, a legközelebbi töltőállomás Bécs mellett található.

A cikk forrása: https://www.origo.hu