2 új arcot kapott a Corolla Cross – Lexus hírek

Thaiföldön már 4 évvel ezelőtt megmutatták és 3 évvel ezelőtt piacra dobták a Toyota Corolla Cross-t, amely így megkapta a félidei frissítését. Ez nekünk csak részben újdonság, hiszen Európában rögtön egy kicsit továbbfejlesztett formában kaptuk meg a japánok kompakt szabadidő-autóját, a nálunk használt LED-es lámpákat és futófényes irányjelzőt most kapja meg a thaiföldi változat. Az igazi újdonság, hogy Lexus RX-stílusban megszabadultak a klasszikus hűtőrácstól, amelyet színre fújt méhsejt-ráccsal váltottak ki, a GR Sport modellnél karakteresebb lett a hűtőrács.

Generációváltás történt a fejegységnél, alapfelszerelésként adják a 10,1 colos központi érintőképernyőt, vezetéknélküli telefoncsatlakoztatás és új digitális szolgáltatások is vannak. Teljesen LED-es lett a belső világítás is, a csúcsmodell üveg panorámatetőt és indukciós telefontöltőt is kap. Műszakilag nincs változás, a thaiföldi Toyota Corolla Cross alapmotorja az 1,8-as szívó (140 LE/177 Nm), opciós az 1,8-as öntöltő hibrid (még az előző, 4. generációs rendszer 122 LE rendszerteljesítménnyel, 98 LE/142 Nm benzinmotorral és 72 LE/163 Nm villanymotorral). Bővült a vezetőtámogató rendszerek sora és tudása.

Hirdetés

A cikk forrása: automotor.hu

Házkutatást tartott a rendőrség a Toyota dízelmotorokat gyártó leányvállalatánál – Lexus hírek

Számos vállalat tartozik a Toyota csoporthoz, ezek közül a Toyota Industries Corporation-t bízta meg az anyavállalat a dízelmotorok fejlesztésével és gyártásával. Most egy belső vizsgálat – amelyet minden leányvállalatnál elindítottak a Daihatsu-botrányt követően, a 2022-es Hino-botrányt még elszigetelt esetnek tartották, annak nem lettek ilyen következményei – kiderítette, hogy 3 dízelmotornál a szériaautóknál eltérő szoftvert használtak attól, amivel a forgalomba helyezési eljáráshoz szükséges mérések során üzemeltették azokat. A belső vizsgálat azt is megállapította, hogy a főbb számok tekintetében, tehát teljesítmény (és annak fordulatszáma) és nyomaték (és annak fordulatszáma) terén nincs eltérés a szoftverváltozatok között, azonban eltérő fordulatokon nem feltétlenül akkora teljesítményt nyújt az erőforrás.

Problémás Toyota dízelmotorok és az érintett típusok
Toyota 2GD (2,4 literes turbódízel)
Hilux, Innova
1GD (2,8 literes turbódízel)
Land Cruiser Prado, Hiace, Dyna, Hilux, Fortuner
F33A (3,3 literes V6-os turbódízel)
Land Cruiser 300, Lexus LX500d

A biztonság kedvéért a Toyota leállította az érintett motorok gyártását és az érintett autók forgalmazását is, és a japán hatóságokhoz fordult a saját vizsgálatának eredményével, hogy azok döntést tudjanak hozni a helyzet megoldásáról. A Toyota kész akár újra elvégezni a homologizációs eljárásokat a megfelelő szoftverrel, de ezt a folyamatot csak a hatóság döntését követően indítja majd el. Addig is a japán rendőrség házkutatást tartott a Toyota Industries Corporation irodáiban, ahol iratokat foglaltak le. Korai szakaszban van a hivatalos vizsgálat, nem tudni, lesz-e büntetőjogi következménye az ügynek, de jelen pillanatban az sem ismert, mikor indulhat újra a dízelmotorok – és az azokat használó modellek – gyártása.

A cikk forrása: automotor.hu

Azonos kotta, más előadás – Honda e:Ny1 és Volvo C40 Extended Range összehasonlítás – Lexus hírek

Annak ellenére, hogy a svéd modell tengelytávolsága a nagyobb, a helykihasználás terén a Honda vezet. Fotó: Stefler Balázs, Lővei Gergely

A Honda óvatosan, de következetesen igazodik az egyre szigorúbb európai törvényi előírásokhoz és a jelenleg elkerülhetetlennek tűnő elektromos átálláshoz. A japán márka csupa-hibrid kínálatában jelenleg az e:Ny1-es az egyetlen elektromos autó (a Honda e már csak készletről kapható), amely nem más, mint a HR-V villanyos változata, teljesen újragondolt belsővel. A Volvo más stratégiát követ: a kínai Geely fennhatósága alá tartozó márka már nem is fejleszt új belsőégésű motorokat, tavasszal pedig legördül majd a gyártósorról az utolsó dízelmotoros autójuk is – 2030-tól már kizárólag akkumulátoros-elektromos Volvót lehet újonnan vásárolni. Ennek ellenére utóbbi márka is csak most érkezett meg igazán a villanyautók piacára, hiszen a C40-es az első, kizárólag elektromosként megvásárolható modelljük. Nézzük, mi sül ki a japán és svéd újdonság randevújából!

Szinte túlzó a kijelző mérete a Hondában, de a kezelhetőségre nem lehet panasz. Az ülések ugyan nem annyira komfortosak, a lábtér hatalmas, és itt van árnyékolónk is

STÍLUS, FORMATERV: KUPÉS BEFEJEZÉSEK
Az e:Ny1-es külseje nem okoz különösebb meglepetést, hiszen a HR-V ikertestévérnek tekinthetjük. Ilyen egy könnyen emészthető formaterv, az új Honda jó értelembe véve visszafogott, és ha nem lenne ott az orrán a feltűnő töltőcsatlakozás, nehéz lenne megmondani róla, hogy tisztán elektromos. Érdekes, hogy egyre több gyártó nem márkalogót, hanem feliratot helyez el autói hátulján (Lexus, Peugeot, Škoda) és bizony a japán cég is beállt a sorba, a hírek szerint a következő évek új elektromos Hondáin is ezt a betűtípust láthatjuk majd.
A 4387 mm hosszú modellhez hasonlóan a 6 centivel nagyobb Volvónak is a hátsó része a leginkább látványos, a C40-es az XC40-es kupé megfelelőjének tekinthető. A vaskosságot árasztó Volvo tetőíve jóval sportosabb, övvonala magasabb, illetve sokkal több rajta a fényezetlen műanyag elem, mint a Hondán. A bátrabb vonalvezetés ellenére a C40-es sem tartozik a megosztó autók közé, leginkább azért, mert az egyes formai részletei ismerősek lehetnek a márka többi modelljéről.

UTASTÉR, PRAKTIKUM: A TECHNOKRATA ÉS AZ OTTHONOS
A két újdonság nagyon jó példa arra, hogy a külső formaterv mennyire meghatározza azt, hogy mit lehet kihozni egy-egy típus belteréből. A Hondában kifejezetten méretesek az üvegfelületek, a körkilátás átlag feletti, ehhez képest a Volvo sokkal inkább bunkerszerű élményt ad, hátrafelé nehézkes a kilátás. Már eleve az üléspozíció terén is lényeges különbség akad, a japánban mélyebben, a svéd modellben magasabban ülünk, illetve amíg a Honda ülései legfeljebb átlagosak, addig a Volvóban túlzás nélkül a tökéletes fotelek fogadják a vezetőt és utasait. A szürke színű gyapjú-szövet kárpit felára ugyan borsos (935 000 Ft), de nagyon otthonossá teszi a C40-es belterét, ami az igényes anyaghasználattal együtt azt eredményezi, hogy a Volvóban egyszerűen jó lenni. A Honda más világ, a kütyümániások imádni fogják az egész középkonzolt uraló, gigakijelzőt. Szerintem ugyan feleslegesen nagy, de tény, hogy itt minden elérhető a kezdőlapról, pontosabban amiért a Volvónál be kell lépkedni a menübe, az itt azonnal előttünk van.

Nyugalmat áraszt a Volvo beltere, ülései nagyon kényelmesek és esztétikusak. A helykínálat nem kiemelkedő, inkább csak átlagos

A helykínálat a külméretekhez viszonyítva átlag feletti, sőt, a Honda hosszát meghazudtolóan nagy lábteret ad, méghozzá sík padlóval. A Volvóban hátul hatalmas púp (kardánalagút helye) vesz el sokat a hasznos térből, ráadásul a kupés tetőív miatt langalétáknak kevésbé komfortos a második sor. Kellemetlen meglepetések is akadnak a két jövevény kapcsán, például a Volvo árnyékoló nélküli panorámatetője ide tartozik, illetve a Hondáé sem különösebben szerencsés. A két levehető elem sem vetekedhet egy gombnyomásra elhúzható árnyékolóval.
Ami a csomagtartót illeti, látszik a két autó közötti koncepcionális különbség. A Honda egyértelműen az utastér méretének maximalizálására törekedett és a raktérkapacitás mintha nem lett volna különösebb prioritás. A 344 literes érték nem éppen bravúros, a Volvo 404 literes befogadóképessége sokkal inkább családbarát.

Hirdetés

A hátsókerékhajtás és a 4 évszakos abroncsok jól vizsgáztak. A C40-es orrában külön rekeszt alakítottak ki a kábeleknek

HAJTÁSLÁNC, VEZETHETŐSÉG: DINAMIKÁBÓL JELES
Amíg a Hondában indítógombbal keltjük életre a hajtást, addig a Volvóban a legújabb trend szerint még erre sincs szükség, ugyanis beövezzük magunkat, a fékre lépünk és már kapcsolhatjuk is az előremenetet. A japán újdonság egyetlen hajtáslánc konfigurációban rendelhető, a 68,8 kWh hasznos kapacitású telepcsomag egy 204 lóerős villanymotort táplál. Meglepő, de az elsőkerékhajtással bizonyos helyzetekben kevés a tapadás, ezt leszámítva viszont a Honda vezethetősége nagyon kellemes. A kormányzás a kategóriától szokatlan módon közvetlen, de a futóművön is érződik, hogy olyan konstruktőrök alkották, akik tudják, mi fán terem a vezetési élmény. A menetpedál lenyomására adott válasz azonnali, az e:Ny1-es egy kellemesen erős autó benyomását kelti.
Amíg a Honda egyetlen verzióban készül, addig a Volvóból létezik 66 kWh-s kivitel 238, 79 kWh-s 252 lóerővel, illetve 4×4-es, 408 lóerős változat is elérhető. Az igazi érdekesség azonban az, hogy a két „kicsi” verzió esetében hátsókerékhajtást adnak – a Volvo kínálatában utoljára 25 évvel ezelőtt szerepelt ilyen autó! A hab pedig a tortán az, hogy a svédek négyévszakos abronccsal szállítják a C40-est is. Tapadási problémákról azonban aligha beszélhetünk, az elektromos Volvo kiszámíthatóan, jól irányítható, a vezető semmi hátrányát nem érzi ennek. Sőt, a 252 lóerős villanymotor egyértelműen halkabban működik, mint a Hondában, itt tényleg síri csend honol az utastérben még intenzív gyorsításnál is. Erőből természetesen nincs hiány, eszeveszetten meg tud indulni a C40-es is, de a kormányzás és a futómű nem támogatja annyira a sportos vezetést, a svéd autóban a komfort játszik főszerepet. A Volvo esetében a negatívum inkább az, hogy a futómű jellegzetes dübögő hangot hallat – nyilván azért is tűnik fel, mert a villanymotor extrém csendes. A két autó között egyébként jelentős súlykülönbség van, az e:Ny1 1752 kg-os tömegéhez képest a C40-es bő 3 mázsával nehezebb, vagyis túllépi a 2 tonnás határt.

A Volvo raktere ugyan 60 literrel nagyobb, a Honda viszont alapáron adja az elektromos fedélmozgatást

TÖLTÉS, HATÓTÁVOLSÁG: KILOMÉTEREK ÉS KILOWATTOK
Amíg a Hondánál az autó orrában, a márkajelzés alatt találjuk a csatlakozót, addig a Volvót bal oldalt hátul tölthetjük. Megvan mindkettőnek az előnye és a hátránya, de a svédek megoldása azért szerencsés, mert így az autó orrában ki tudtak alakítani egy rekeszt, ami a töltőkábeleknek van fenntartva. Az e:Ny1-es egyenáramról maximum 78 kW-os töltést fogadhat, ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy 10-ről 80%-ra 45 perc alatt tölthetjük fel. A Volvo erre rátesz még egy lapáttal, hiszen a 200 kW-os kapacitás révén a nagyobb telepet 29 perc alatt tölthetjük fel 80%-ra.
A Honda brosúrájában 412, a Volvóéban pedig 581 kilométeres hatótávolság szerepel, de ezeket a számokat fenntartásokkal kell kezelni. Autópályán mindkét modell valósággal zabálja az energiát, a WLTP-szerinti vegyes ciklus alapján meghatározott hatótávot vegyes használatban nem lehet a valóságban produkálni. A Volvo ugyanakkor kétségkívül nagyot domborít. Bár tapasztalataink szerint „csak” 500-550 kilométert tud megtenni két töltés között (nagyrészt városi használat mellett), így is masszívan felülmúlja a Hondát, hiszen azonos körülmények között, a komfortfogyasztók használatával az e:Ny1 nagyjából 400-420 kilométert képes megtenni.

A Volvo orrában van hely a töltőkábelnek, a Hondánál nincs

VÉTELÁR: DRÁGÁN MÉRIK AZ ÚJDONSÁGOKAT
Nálunk, de talán Nyugat-Európában sem lesz népautó az e:Ny1-esből és a C40-esből. A dinamikát és a szolgáltatások színvonalát beleértve sem olcsók, hiszen a Honda 20 730 000 Ft-ért kapható, míg a Volvo alapára 22 090 000 Ft – a tesztünkben szereplő nagyobb akkumulátor felára 800 000 Ft. Természetesen a felszereltség teljes, a fejlett vezetéstámogató rendszerek mellett a panorámatető is alapáras, a Honda pedig mindezt megfejeli a felár nélkül adott elektromos ülés- és csomagtérfedél-mozgatással.
A konklúzió azonban ezúttal is az, hogy nagyon akarni kell a tisztán elektromos autózást, és muszáj, hogy otthon tudjunk tölteni. Merthogy bármennyire is sokat adnak ezek az autók, a töltőoszlopokkal még mindig sok a nyűg, egyszerűen nem mindenki akar applikációkat letölteni és bankkártya adatokat megadni. És az is jobb, ha a villanyautózás iránt elkötelezett vásárlójelölt nem néz körbe a piacon hogy ezért az összegekért mit lehet venni. Merthogy a Honda és a Volvo üdvöskéjének árából komoly használati értékkel büszkélkedő öntöltő hibrideket (például CR-V-t) vagy akár 6 hengeres, dízel prémiumkombit is lehet vásárolni…

A jól sikerült, de drága elektromos autók táborát gyarapítja a Honda és Volvo modellje is

HONDA e:Ny1 TETSZETT
• kormányzás, futómű
• helykínálat hátul
• körkilátás
NEM TETSZETT
• ülések kialakítása
• átlagos hatótáv

VOLVO C40 EXTENDED RANGE
TETSZETT
• hatótávolság
• kényelmes ülések
• otthonos belső
NEM TETSZETT
• futóműhangolás
• kilátás hátrafelé

ÖSSZEGZÉS
Az e:Ny1-es hozza a Honda hagyományos értékeit, futóműve és kormányzása kiemelkedő az elektromos autók mezőnyében. A Volvo inkább a komfort és a hatótáv terén erős, abban viszont komoly előnye van a japán vetélytárshoz képest, miközben az ára alig magasabb. A svéd verzió malmára hajtja a vizet az is, hogy nem csak egyféle akkukapacitással/teljesítménnyel rendelhető.

A cikk forrása: automotor.hu

A Toyota után a Lexustól kapott is névre szóló autót kapott a főnök, Akio Toyoda – Lexus hírek

A Toyota Motor Corporation elnöke, Akio Toyoda sokáig Morizo néven versenyzett, így nem csoda, hogy ezt a nevet választották a Toyota GR Corolla pályanapokra optimalizált változatának. Most, hogy ugyanezt a technikát az eggyel kisebb méretű karosszériába is belepakolták, azaz frissült a GR Yaris, a mérnökök elkészítették a logikus folytatást, azaz rögtön automatikus váltóval együtt pakolták bele a Lexus LBX motorterébe az 1618 köbcentis, soros 3 hengeres turbómotort. Az eredmény a Lexus LBX Morizo RR tanulmány – a sorozatgyártást csak később jelentik be.

A kerekeket 305 LE/400 Nm teljesítményű turbómotor hajtja elektronikusan vezérelt 3 tárcsás központi differenciálművet és 2 részlegesen önzáró differenciálművet használó összkerékhajtáson át, a váltó 8 fokozatú automatikus. Egyediek a 19 colos könnyűfém felnik, amelyekre a nagy méretű fékek miatt volt szükség, a felfüggesztés hangolását Akio Toyoda közreműködésével készítették el. A karosszériát Sonic Chrome szürkére festették, a tető fekete, emellett sárga részletek teszik egyedivé a megjelenést – a Lexus márkához nem illik olyan harsány spoilerezés, mint amit a GR Yaris kap.

Hirdetés

A cikk forrása: automotor.hu