Több, mint 21.600 új hibrid elektromos Toyota és Lexus talált eddig gazdára Magyarországon

A Toyota 1997-ben mutatta be a világ első öntöltő hibrid elektromos autóját, a Toyota Priust, Magyarországon pedig 2004-ben kezdődött meg a modell forgalmazása. Mára a Toyota és prémium márkája, a Lexus kínálatában világszerte 40, Európában 20 öntöltő hibrid elektromos modell szerepel, a városi kisautó Toyota Yaristól a Lexus LC szuper sportkupéig – ezzel a japán autógyártó jegyzi világ legszélesebb környezetbarát hibrid modellportfólióját.

1997-től 2020 február végéig a Toyota és a Lexus világszerte 15,3 millió környezetbarát öntöltő hibrid elektromos autót értékesített, míg Magyarországon nem kevesebb, mint 21.636 új Toyota és Lexus hibrid talált gazdára 2004-től a mai napig. Ezzel a Toyota egyértelműen a világ legzöldebb autógyártója: hibrid eladásai többszörösét teszik ki az összes többi autógyártó részben vagy teljesen elektromos értékesítéseinek, és ez igaz hazai szinten is.

Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon gazdára találó 17.316 darab új Toyota közül a legnagyobb volument 4.253 darabbal a RAV4-es crossover képviseli, ami akkor igazán szembeötlő, ha figyelembe vesszük, hogy a modell mindössze 2016 óta érhető el környezetbarát öntöltő hibrid elektromos hajtással. Ugyanez igaz a 3.724 darabbal második helyen befutó C-HR crossoverre is. A harmadik helyen, 3.269 darabbal a Yaris végzett, amit 2.821 darabbal az Auris követ. Az összesített eladásokban ugyan csak ötödik helyen áll az Corolla hibrid 2.132 darabbal ám fontos megjegyezni, hogy az Aurist váltó modell nem egészen egy éve van a piacon, és már első évében a legnépszerűbb hibrid Toyota és egyben a legkelendőbb magyarországi zöld autó lett, a helyezését pedig idén is tartja.

Tovább a teljes bejegyzéshez “Több, mint 21.600 új hibrid elektromos Toyota és Lexus talált eddig gazdára Magyarországon”

Üzemanyagcellás teherautót mutatott a Toyota

Bár a személyautók esetében viszonylag egyértelmű, hogy az elektromos hajtás válthatja a belső égésű motorokat, a teherautók esetében könnyen lehet, hogy a hidrogénhajtás lesz a jó megoldás.

 

Nikola és az Iveco már mutatott egy efféle teherjárművet, és most a Toyota teherautó-márkája, a Hino is készített egy nagy teherautót üzemanyagcellás hidrogénhajtással. Az alapot a dízelmotoros Profia nehéz teherautó jelentette, ez kapott új hajtást, illetve a buldogfülkés kialakításhoz mérten viszonylag áramvonalas kialakítású felépítményt.

Az így kialakított prototípus állítólag már most 600 kilométert tehet meg egy töltéssel, de ami ennél is fontosabb, az utántöltése sem vesz igénybe többet néhány percnél. A hajtás persze itt is elektromos, és egy kisebb Li-ion akkumulátort is beépítettek a rendszerbe, de ezekről egyelőre nem sok részletet közölt a japán gyártó.

A gyorsabb tölthetőség ellenére persze az üzemanyagcellás hajtásnak is akadnak még buktatói, így a viszonylag magas ár és a töltőhálózat hiánya is az elterjedése ellen szól, de úgy néz ki, a Toyota ezeket nem látja legyőzhetetlen akadályoknak.

2011-ben kíséreti szinten megvalósították az üzemanyagcella mobil áramforrásként történő alkalmazását. A két vállalat 2015-ben mutatta be az első generációs Toyota Mirai hidrogén üzemanyagcellás technológiáját megduplázva alkalmazó, 76 utas szállítására alkalmas buszt, amely külső fogyasztók (például épületek vagy berendezések) energiaellátására is alkalmas volt. Szintén közös fejlesztés eredményeként született meg az a Toyota SORA busz, amely 2018 márciusa óta sorozatgyártásban készül, és az idei év végére várhatóan százas nagyságrendben szolgálja ki Tokiót és környékét.

A cikk forrása: https://totalcar.hu/

Új találmány forradalmasítja az autófényezést, ez a nagy trükk a Toyotától

Technológiai újítást mutatott be a Toyota, amelynek köszönhetően jóval olcsóbban és főleg környezet barátabb módon fényezhetők az autók.

A hagyományos festési eljárásoknál akár nyolcszor jobb a hatásfoka annak a technológiának, amelyet a Toyota kutatói dolgoztak ki. A hagyományos megoldás sűrített levegő segítségével juttatja a finoman porlasztott festéket a fényezendő lemezfelületre. A nagy sebességgel megérkező festékcseppek egy része ahelyett, hogy megtapadna a felületen, lepattan arról –a veszteség elérheti a 30-40 százalékot.

Ezzel szemben az elektrosztatikusan feltöltött festékszemcsék valósággal odaragadnak a lemezhez, méghozzá 95 százalékos hatásfokkal.A festékveszteség tehát akár a nyolcadrészére csökkenthető,de nem ez az egyetlen előnye a megoldásnak: a gazdaságosabb folyamat révén hét százalékkal mérsékelhető a gyártás szén-dioxid-kibocsátása.

A kisebb veszteségnek köszönhetően csökkenthető a szóródó festéket felfogó tálcák mérete, így összességében az egész fényezőkamra mérete, ami hely- és energiatakarékosabbá teheti a folyamatot.

A technológia a kozmetikai iparból merített ihletet. Nagynyomású szórófej helyett nagy sebességgel forgó, mintegy 600 mikrobarázdával tagolt, hengeres injektor juttatja a felületre a festékanyagot,nagyjából tíz centiméteres távolságról. A porlasztás és a cseppek elektrosztatikus feltöltése a barázdákon történik meg, innen a centrifugális erő juttatja a bevonandó felületre a finoman porlasztott anyagot.

A fényezendő lemezek szerkezeti egyenetlenségei, illetve a karosszéria síkjának változásai miatt kis mértékben, de folyamatosan változik a szórófej és a felület közötti távolság, ami viszont az áramerősség ingadozását vonja maga után. Ez elvileg eltérő méretű festékcseppeket, azaz elégtelen festési minőséget eredményezne, ezért a rendszer folyamatosan úgy igazítja a feszültséget, hogy a folyamat állandó áramerősségen mehessen végbe.

A Toyota két japán üzemében, Takaokában és Tsutsumiban már bevezette a rendszert, az itt szerzett tapasztalatok alapján az autógyártó fokozatosan állítja majd át többi üzemét az új technológiára. A vállalat globális környezetvédelmi szerepvállalásával összhangban más gyártóknak is rendelkezésre bocsátja az eljárást, ezzel hozzájárulva a globális autóipar környezeti terhelésének mérsékléséhez.

A cikk forrása: https://www.origo.hu/

Mild, full, plug-in – avagy hibrid kisokos kezdőknek

Mild hibrid, full hibrid, plug-in hibrid: a Toyota úttörő fejlesztése nyomán ma már modellek tucatjai elérhetők részben villamosított hajtáslánccal. Ideje azonban rendet tenni a fogalmak között, mert a hasonló elnevezés különféle technológiákat takar, és egyáltalán nem mindegy, melyiket választjuk egy új autó vásárlása során.

Napjainkban egyre inkább emelkedik az európai piacon elérhető hibrid modellek száma. Ez örvendetes hír, azonban ha alaposabban megvizsgáljuk az újdonságokat, fontos különbségeket fedezhetünk fel a versenytársak képviselői és a Toyota által harminc éve megvalósított, alapelvében azóta is változatlan, öntöltő hibrid modelljei között.

Öltözködj rétegesen – így hangzik generációk óta a jó tanács, ha szeszélyes időre számíthatunk. Így minden helyzetre felkészülhetünk, az esőtől a hideg szélen át az erős napsütésig. Az autóiparban a full hibridek számítanak a réteges öltözködés Mount Everestjének: belső égésű motorjukat és villanymotorjukat úgy váltogatják, kombinálják, kapcsolják be és ki, ahogy a pillanatnyi forgalmi helyzet és a vezető igényei megkövetelik.

Az intelligens vezérlés bármikor, emberi beavatkozás nélkül leállíthatja és újraindíthatja a benzinmotort, akár menet közben is – így lehetséges, hogy a modern full hibrid típusok menetidejük akár 50 százalékában képesek tisztán elektromosan, káros anyagok kibocsátása nélkül közlekedni, a Toyota és a Lexus típusai ennél is többre, akár 55-60 százalékos elektromos arányra képesek. A technológiát a Toyota vezette be a tömegpiacra, majd a Lexus folytatta a prémiummárkák között, és a közel harminc év alatt a technológia teljesen összeforrt a két márka nevével. A Toyota-csoport globális palettáján ma már több mint 30 különböző modell alkalmazza a korszakalkotó Prius öntöltő hibrid technológiájának sokszorosan továbbfejlesztett változatát, ennek eredményeként egyetlen más gyártó sem kínál hasonlóan széles full hibrid választékot. Tovább a teljes bejegyzéshez “Mild, full, plug-in – avagy hibrid kisokos kezdőknek”